Viki levele
Kedves Viki!
Mindenekelőtt, ezen a fórumon senkit nem biztathatok arra, hogy füllentsen a jobb boldogulása érdekében. Egyébként sem tenném, de itt különösen fontosnak tartom, hogy azt emlejem ki, adott körülmények mellett hogyan lehet a legjobbat kihozni egy-egy helyzetből. Tehát arra fogok válaszolni, hogy mit érdemes csinálnia, ha az igazságnak megfelelően pályázik az álláskeresés során. Sorra veszem kérdéseit.
Diplomásként olyan munkára pályázni, amihez nem kell felsőfokú végzettség, sajnos teljesen általános manapság. Magas a diplomás munkanélküliség, azon belül is különösen magas a pályakezdő munkanélküliség. Amikor egy vállalat vagy állami fenntartású szervezet meghirdet egy állást, rengeteg ilyet fog látni. Az adott szervezet szempontjai döntik el, hogy alacsonyabb végzettségű munkaerőt vesz fel, mert várhatóan megmarad a cégnél és nem akar váltani, vagy diplomást vesz fel, megörülve a többlettudásnak, ami ezzel jár. Hadd mondjak személyes példát. Recepcióst kerestünk igen szerény fizetésért, amit a hirdetésben le is írtunk, hogy ne keltsünk túlzott elvárásokat. Diploma nem volt elvárás, megadtuk, hogy gyesen lévő fiatal anyákat és egyetemistákat is szívesen fogadunk. Százával jöttek a jelentkezések, köztük ügyvédek, orvosok, mérnökök is pályáztak! És nem csak a diplomások jelentkezése volt meglepő, hanem a családfenntartó férfiaké is, akiknek pedig egyértelműen nem lett volna hosszú távon tartható a megadott fizetés. Mi is megdöbbentünk, hogy ennyi diplomás jönne ilyen szerény fizetésért dolgozni. Végül diplomás pályakezdőt választottunk akkor is, ha várható volt, hogy nem marad 1-2 évnél tovább. Őt követően megint ugyanígy. Harmadszorra pedig nem diplomást ugyanerre a pozícióra.
Egyrészt azt ajánlom ebben a helyzetben, hogy a végzettségének megfelelők mellett sok ilyen átmeneti munkára pályázzon. Engedje meg magának, hogy legyen választási lehetősége, ha több helyre is felvennék. Így tudja növelni annak az esélyét, hogy munka mellett interjúkra járjon, azt az ajánlatot elfogadva, ami ezt elhetővé teszi. Sok olyan állás van, ahol a munkáltató eleve számít a nagy fluktuációra vagy tisztában van vele, hogy csak átmenetileg dolgoznak nála. A portáson és szobalányon kívül sok ilyen van még. A teljesség igénye nélkül: árufeltöltő hipermarketben, gyorséttermi pultos, recepciós, adatrögzítő stb. Ezen munkáknál általában nem 8 órás munkaidő van, hanem 12 órázás, ami azt jelenti, hogy két napon dolgozni kell (sok helyen hétvégén is), utána viszont egy pihenőnap jön. Ha végül ilyen munkahelyet választ, akkor számíthat arra, hogy a munkanapra eső szabadnapjára tudja időzíteni az interjúkat.
Amikor behívják interjúra, akkor ugyanis nem feltétlenül muszáj a felajánlott időpontot elfogadni, ajánlhat helyette másikat, ami Önnek megfelel. Ez teljesen általános, nem fogja meglepni a felvételiztető HR-st. Lehet, hogy nem lesz boldog tőle, mert az ő élete egyszerűbb, ha ő oszthatja be a jelentkezőket. De ez nem jelenti azt, hogy Önt kihúzza a listáról, ha nem tud pontosan akkor menni, amikor ő kéri. (Ha ez megtörténne, én nem bánkódnék sokat azon, ha nem tudok elmenni dolgozni arra a helyre. Iszonyatos lehet a hajtás, ha nincs meg a minimális tolerancia-szint.) Az interjúztatás úgy zajlik, hogy ha van egy betöltetlen állás, az a HR-snek hetekre munkát ad. Meghirdeti több helyen, válogatja a jelentkezéseket, időpontokat egyeztet, utána pedig egyik interjút csinálja a másik után, napokig. Tehát ha behívják interjúra egy olyan nap, amikor dolgozik, azt érdemes mondania, hogy azt nem tudja megoldani, de szívesen menne x vagy y időpontban. Érdemes több választási lehetőséget is felajánlania az interjúztatónak, mert valószínűleg naptárral a kezében ül a telefon másik végén és a szabad időpontjait nézi. Indokolnia különösebben nem kell azt, hogy nem ér rá (ha megkérdezik, semmi szégyellnivaló nincs azon, hogy dolgozik), célszerű viszont elmondani, hogy nagyon örül a megkeresésnek és mindenképpen szeretne elmenni egy jobb időpontban. Ha a beszélgetés során azt is el tudja mondani, miért szeretne ott dolgozni, még jobb. Ez nagy odafigyelést igényel, mert nem lesz könnyű emlékeznie, hány helyre adta be a jelentkezését és miért. Az biztos, hogy a HR-s értékelni fogja a lelkesedését.
Nem kérdezte, de érdemes megfontolnia olyan állásokat is, amelyek szerényen fizetnek ugyan, de jól mutatnak az önéletrajzában, ha a pályán szeretne maradni. Vannak olyan területek, ahol előny lehet a szociális munkás végzettsége. Vannak sikeres vállalkozások, akik megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak, vagy otthoni ellátást/ápolást biztosítanak betegek számára. Alapítványok is fizetnek a munkatársaiknak, de ha hajlandó önkéntes munkát is vállalni, akkor javítja az esélyeit arra, hogy olyan kapcsolatokat alakítson ki, melyek révén végül állandó munkahelyet is találhat.
Sok sikert az interjúkhoz!
Varga Orsolya
-->
E-mail helyett itt
Megint e-mailben kaptam kérdést. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam: csak ebben a tanácsadó rovatban válaszolok a megkeresésekre, mert mindenki számára hasznos kérdéseket kapok.
Viki levelét változtatás nélkül közlöm:
Kedves Orsolya!
Szociális munkás végzettségű nő vagyok, még pályakzedő ebben a szakmában, és azt vettem észre, hogy nagyon nehéz munkát találni az egészségügyben.
Szinte mindig egy ismerősnek az ismerőse jut be egy egy állásra. Tehát sajnos pont ezért el kezdtem olyan helyekre is pályázni, ahol egyáltalán nem kérnek diplomát, de sokszor még érettségit sem kérnek. Változó. Ilyen munkakör lenne pl. a portás, szobalány munkakör.
Azért jelentkezem ilyen állásokra is, hogy addig is keressek valamennyi pénzt, míg a szakmán belül nem találok magamnak állást.
Az első kérdésem ezzel kapcsolatos. Ha ilyen állásokat pályázom meg, ahol egyáltalán nem szükséges a diploma, sokszor még az érettségit sem kérik (elég a 8 általános), akkor úgy küldjem el az önéletrajzomat az adott munkahelyre, hogy benne van az, hogy főiskolára jártam, vagy töröljem azt? Hallottam egy ismerősömtől, hogy célszerűbb törölnöm, mert akkor több esélyem van arra, hogy megkapjak akár egy portás állást is. Nem fognak "túlképzettnek" gondolni annyira.
De más ismerősöm meg azt mondja, hogy hagyjam az önéletrajzomban benne azt, hogy van diplomám. Mert úgysem veszik azt figyelembe.
Igen ám, de nem vagyon biztos benne, hogy ha van egy csomó jelentkező (akiknek megvan a 8 általános), hogy nem-e ők lesznek előnyben velem szemben. Ezért gondoltam, hogy megkérdezem Önt, hátha tudna segíteni nekem.
Másik kérdésem az lenne, hogy tegyük fel, felvettek portásnak teljes munkaidőben. Én meg keresgélek továbbra is a szakmámnak megfelelő állást.
De hiába keresgélek, mert mikor mennék el állásinterjúra ha szólnak? Este? Próbaidő alatt pedig nem nagyon lehet ilyet kérni, hogy "kivennék ekkor meg ekkor" egy szabadnapot. Szóval meg kell várnom, hogy a próba idő le teljen és utána tudnék csak újra néha interjúra elmenni?
Harmadik kérdésem pedig az, hogy ha már felvettek, akkor is csak úgy tudok elmenni állásinterjúra, ha előtte levő nap szólok (de szerintem már pár nappal előtte kéne szólni, csak nem tudnék, mivel nekem is az utolsó pillanatban szólnak), hogy szabadnapot szeretnék kivenni? Vagy hogy működik ez? és mit mondjak? Hogy állásinterjúra megyek? Nem nagyon szokás ezt elmondani. De mit lehetne ilyenkor füllenteni, hogy miért nem megyek be 1-1 nap dolgozni?
Lenne még kérdésem, csak először szeretnék ezekre a kérdéseimre választ kapni.
Nagyon köszönöm Orsolya!
Üdvözlettel: Viki
Bori levele
Kedves Bori!
Valóban sok kérdés, egyenként mindegyikről elmondom, mit találok jónak – és ez persze sosem az egyetlen jó megoldás. Másoknak más jó ötlete is lehet, Ön pedig választhat.
Azonban mielőtt belekezdenék, szeretném meggyőzni, felejtse el azt, hogy csak egy jó megoldás létezik. Olyan ez, mint a közlekedés Budapesten: rengeteg módon el lehet jutni egyik helyről a másikra, egyik nap ez lesz gyorsabb, a másik nap egy másik mód. Ahogy a budapesti közlekedés, úgy az álláskeresés sem mindent vagy semmit játék. Vannak jó megoldások, vannak kevésbé jók és kifejezetten rosszak – és mindez még csak az, ami Önön múlik. Az érem másik oldalán ott van a befogadó, a HR-s, aki olvassa. Hiszen ők is különbözőek, mint mi emberek mindannyian, egyiküknek ez fog tetszeni, másikuknak más. És akkor még nem beszéltünk az objektív körülményekről (a vállalat profilja, címe, munkatársai életkora, gazdasági helyzete stb.), amelyek befolyásolják a választást, de megváltoztathatatlanok. Az álláskeresésnél túl sok változó játszik szerepet, ezért fölösleges arra törekedni, hogy minden feltételezett kiválasztási szempontra a legjobb választ adja.
Azért írtam le mindezt, mert levelét olvasva az volt a benyomásom, mindenben a legjobbat akarja nyújtani, hogy tökéletesen megfeleljen. Ez eleve kudarcra van ítélve, mert az álláskeresésben az emberi és üzleti szempontok nagyon változatosan érvényesülnek. Gondoljon rá úgy, mint a párválasztásra. Nem kell mindennek tökéletesenek lennie, de kell, hogy jelen legyen az a bizonyos „szikra”. Valahol, valamelyik cégnek pont Ön a legjobb jelöltje. És csakúgy, mint a társkeresésnél, itt sem kell eleve tökéletesnek lennie, eleve leszállítania a másik „álomjelöltjét”, mert ha megtörténik az egymásratalálás, még mindig bőven van idejük csiszolódni. Mindkét félnek.
Most pedig a kérdések egyenként.
Lakhely: A dátumozáshoz ne írjon semmit. Adjon meg viszont állandó és ideiglenes lakhelyet az adatoknál, az egyik legyen budapesti, a másik vidéki. Ha ez valóban fontos a munkáltatónak (nem hiszem, általában csak az a lényeges számukra, hogy a munkavállaló legyen ott pontosan minden reggel), majd rákérdeznek az interjún. Szóban több lehetőség van lavírozni. Elmagyarázhatja például, hogy még a szüleihez van bejelentkezve állandóra, de Budapesten lakik a barátja és Ön nála fog lakni.
Magánjellegű okokat semmiképp se említsen a motivációs levélben. A motivációs levél – ahogy a neve is jelzi – arról szóljon, miért szeretne Ön nagyon, mindennél jobban, PONT OTT dolgozni, ahova a levelet küldi. Ennek megfelelően a jó motivációs levél minden céghez elküldve kicsit különbözik. Magánjellegű témákat ne taglaljon, de a motivációira kitérhet: pl. 10 évet dolgozott már Budapesten és újra szeretne a fővárosban dolgozni, mert rengeteg a fejlődési lehetőség mind szakmailag, mind önismeretben, ami a jelenlegi kisvárosban nem adott. Ezekre a személyes motivációkra érdemes talán egy bekezdést szánni a motivációs levélben, mert 1 év után készül elhagyni a jelenlegi munkahelyét, erre kell egy jó indok.
Az interjún lehetséges a magánjellegű információkat lényegretörően megosztani, ha úgy érzi, ez javítja az esélyeit. Az a sejtésem, hogy a magánélete miatti költözés Önnek sarkallatos kérdés, a munkáltatónak nem lesz az. Ezért csak akkor beszéljen róla, ha kérdezik.
Kitűnni a tömegből: A 30 pályázatból 3 interjú jó arány. Bizony, 10 jelentkezést kell elküldeni, hogy 1 interjúhoz jusson. 3 interjúból pedig már jó esetben 3 választási lehetősége is lehet. Ott érdemes kitűnni a többiek közül, az interjúnak van igazán nagy jelentősége. Inkább azon érdemes dolgozni, miként legyen személyesen meggyőző. Motivációs levelet minden esetben hasznos írni, de nem arról, hogy mit szeret csinálni, hanem hogy milyen karriercéljai vannak és ezt hogy tudja megvalósítani PONT annál a cégnél, ahova a levelet küldi. Kiemelve, hogy ott milyen értékeket lát a munkavállalók számára és a vállalat mit nyer, ha Önt veszi fel (itt érdemes az erősségeit hangsúlyozni).
Családalapítás, gyerekvállalás: itt szeretnék megint a párválasztásra utalni. Van olyan férfi, aki a hosszú, vékony lábakat szereti, más pedig azt, ha „van mit fogni”. Van olyan cég, ahol előny lesz, hogy Ön gyermektelen, van, ahol hátrány. Ne törődjön vele, nem lehet előre tudni. Ez ellen csak úgy tud védekezni, ha minél több cégnek küldi el a jelentkezését és bővíti azok lehetséges körét, akik értékelik, hogy Ön többéves munkatapasztalattal rendelkezik, mégsem korlátozza a család például túlórázásban, utazásban. Ahogy itt a fórumon látja, sok munkakereső nőnek pont az önével ellenkező a félelme: ha megtudják, hogy kicsi gyereke van, nem veszik fel.
Miért nincs családja? Erre a kérdésre nem kell számítania. Megítélésem szerint bunkó és előítéletes az a HR-s, aki ezt a kérdést ebben a formában felteszi. Megkérdezheti viszont a jövőbeni terveit firtatva: Mikorra tervezi a gyerekvállalást? (Ez még mindig erősen diszkriminatív kérdés, de Magyarország még nem annyira politikailag korrekt, hogy ne kelljen számítani rá.) Ekkor elmondhatja tárgyilagosan az élethelyzetét. Pl. (hasamra ütök, semmit nem tudok a valódi helyzetéről!) Van állandó párkapcsolatom, de a páromnak már van gyereke az előző házasságából, nem tervezzük, hogy nekünk is legyen. Akármilyen is az a magánéleti helyzet, ami ennyi fejtörést okoz Önnek, egészen biztosan meg lehet úgy fogalmazni, hogy egy kívülállónak elfogadható indok legyen. Sőt, az előnyére váljon. Pl.: A párommal együtt két gyereket kaptam, egyelőre teljes szívemből rájuk koncentrálok, minden második héten laknak nálunk.
Amit most hátránynak érez (gyermektelen, magánéleti okok miatt készül költözni), próbálja meg úgy megfogalmazni, hogy előnyt kovácsoljon belőle. Pl. szívesen túlórázik, felkészült és naprakész a területének újdonságaiban, keresi a kihívásokat stb.
A csomagoláson valóban sok múlik.
Sok sikert, sok boldogságot!
Bori levele
Az alábbi levelet az e-mail címemre kaptam és Bori beleegyezésével változtatás nélkül közlöm:
"Kedves Orsolya!
Több kérdéssel is fordulok Önhöz.
Jelenleg van állásom- ami igazából nem rossz, csak a helyzet az, hogy egy vidéki városban. Előzőleg dolgoztam több évig Budapesten és ismét ott szeretnék, a sors mégis úgy hozta, hogy visszakerültem vidékre, egy éve vagyok a jelenlegi munkahelyemen. Kicsit magánjellegű okok miatt költöztem vissza, de ezt most nem is szeretném részletezni. Ebből adódik az egyik kérdésem, hogy ilyenkor hátrány lehet, hogy vidéken vagyok - tudván, hogy előzőleg Budapesten dolgoztam már? Az önéletrajzomba mit érdemes írni, a dátumozáshoz, Budapest vagy a jelenlegi városom? Félek, hogy ez is elriasztja a munkaadókat.Mivel érdemes indokolnom az álláskeresést? Az gondolom nem szerencsés ha csak annyival, hogy visszaköltöznék a fővárosba.. a magánjellegű okokat gondolom nem szerencsés említeni egy interjún vagy motivációs levélben.
Küldtem már több pályázatot, csak olyan helyekre, ahova megvan a 4-5 éves tapasztalatom, felsőfokú végzettségem és amit kérnek, mégis eddig a kb. 30 pályázatból 3 interjúra hívtak. Mivel lehet ilyenkor kitűnni a tömegből? Szerencsés ha motivációs levelet írok, vagyis pár mondatot arról miért keresek állást mit szeretek csinálni? Vagy ahova nem kérnek oda felesleges ilyet írni?
Továbbá még annyi kérdésem lenne, hogy mennyire szerencsés 30-as években nőként úgy munkát keresni, hogy még nincs családom? Mivel lehet ilyenkor kivágni magam? Ezért sem szívesen említeném a párkapcsolati okokat, miért is költözök Budapestre, mert ebből félek arra következtetnek, hogy akkor családalapítás, hasonlókban gondolkozom - főleg, hogy ez még pár évig biztosan nem így van, de mégis mivel lehet meggyőzni legjobban a munkaadót?
Egyelőre ennyi kérdésem lenne!
A válaszát előre is köszönöm szépen!"
Bátraknak áll a szerencse!
Kedves Szmarcsi!
Valóban van rá esély, hogy a leendő munkahely referenciát kér a mostanitól, bár ha ez a szándékuk, akkor azt illik már az állás kiírásakor is jelezni és a pályázóktól bekérni a kontkatszemélyeket vagy referencia leveleket. Tehát viszonylag kicsi a valószínűsége, de számítani kell rá.
A javaslatom röviden: csak azért, mert fél egy esetleges kellemetlen helyzettől, ne fossza meg magát a lehetőségtől, hogy egy olyan helyen dolgozzon, ami előnyösebb lenne.
Inkább próbáljon felkészülni arra az eshetőségre, hogy ha ez a vészforgatókönyv megvalósul, hogyan fogja kezelni a helyzetet? Ez megnyugtatóan fog hatni és csökkenti a stresszt, amit a várakozás heteiben át fog élni. (A félelem valamitől, amire nincs befolyásunk, fölösleges stressz, érdemes dolgozni azon, hogy csökkentsük.)
Milyen előnye származik abból, ha kiderül az, hogy másik állásra is pályázott?
1. Ha a jelenlegi munkáltató megtudja, hogy egy munkavállalója el akar menni máshova, az alkupozíció a munkavállaló számára (feltéve, hogy értékes a munkáltatónak és érdemes harcolni érte). Nem egy olyan esetről tudok, amikor fizetésemelésben egyeztek meg a munkavállaló és a jelenlegi munkáltatója ilyen helyzetben. Sőt, ha szereti a mostani munkahelyét, akkor akár Ön is kezdeményezheti ezt a fizetésemelési tárgyalást. A FÉRFIAK JOBB ÖNÉRVÉNYESÍTŐK A FIZETÉSEMELÉSEK TERÉN, MINT A NŐK! Érdekes módon a férfiak jó része ezt a helyzetet nem érezné kellemetlennek vagy becstelennek, sőt, nyíltan felvállalná. Esetleg kérdezze meg sikeres férfiismerőseit, ők mit tennének az Ön helyzetében.
2. Tegyük fel, hogy a lehető legkellemetlenebb módon alakul a helyzet. Ki fog róla értesülni? Hogy fogja ezt Ön megtudni? Mi a legrosszabb, ami Önt érheti? Milyen elfogadható, valós indokkal fogja indokolni az álláskeresését? Kell-e arra számítani, hogy ezt nem fogják megérteni és elfogadni? Ezekre szabályos haditervet érdemes kidolgozni, megnyugtató lesz a tudat, hogy Ön felkészült. Ráadásul a későbbiekre nézve magabiztosságot ad konfliktusos helyzetek kezelésében, hogy Ön egyszer már kiállta a próbát.
3. Mitől fél igazán, a szíve mélyén? Ez különbözik a fenti kérdésektől. Ugyanis az olyan szorongás mögött, amit pillanatnyilag is átél, többnyire olyan félelmek állnak, amelyek nem magától értetődőek. Pl.: félek, hogy a kollégáim nem fognak szeretni, ha megtudják, hogy nézelődök. Vagy: félek, hogy a főnököm megharagszik rám. Vagy: félek, hogy a HR-s üvöltözni fog velem, a múltkor is üvöltözött valami másért és az nekem borzasztó. Ha sikerül tudatosítani ezt a félelmet, már az is segít a szorongás oldásában, de persze az a legjobb, ha magával a félelemmel is sikerül megküzdeni. Ettől erősödik az önbizalma, ami előnyös a karrierje szempontjából a későbbiekben. Sőt, a magánéletében is.
Sok sikert, szívének kedves állást kívánok!
Varga Orsolya
állás pályázat
Kedves Orsolya!
Azt szeretném kérdezni, amennyiben jelentkezem egy állásra, de úgy, hogy jelenleg van munkahelyem és az a cég, ahol megpályáznám a pozíciót kapcsolatban áll a jelenlegi cégemmel (beszállító partner), van-e esély arra, hogy esetleg kiderül, hogy én állást keresek? Ahova beadom a pályázatomat, ott esetleg felkereshetik-e a jelenlegi munkahelyemet pl. referenciát kérni vagy hasonlók? Ez számomra elég kínos lenne, mivel a jelenlegi munkahelyemen nem tudják, hogy váltani szeretnék. Esetleg a pályázat beadásánál lehet ilyet kérni? az elég furán venni ki magát, gondolom.. meg azt feltételeznék, hogy valami problémám van a jelenlegi munkahelyemmel, pedig nem erről van szó.
Köszönöm előre is a választ!
logisztikus-kontroller
Kedves Sára!
Az őszinte válaszom a kérdésére, hogy nem tudom. Nagy volt a kísértés, hogy megkérdezzek állásközvetítőket, HR-eseket, pénzügyeseket, de rájöttem, hogy mindig Ön mögött fogok járni jópár lépéssel. Nagyon alaposan végiggondolta a lehetőségeket és világosan látja a lehetőségeit. Okos és tájékozott egyszerre.
A fórum címével ellentétben nem karriertanácsadó vagyok, akinek kész válaszai vannak. Coach vagyok, aki a döntéshez tud hozzásegíteni. És mint coach, kérdésekkel dolgozom. Tehát a levele alapján a következő kérdésekkel érdemes foglalkoznia.
1. Abba érdemes energiát fektetni, ami lelkesíteni tudja. Szíve szerint inkább a logisztikát választaná, erről papírja is van. Ha egy ideális állapotot képzelünk el, akkor munkát kap logisztikusként és pár hónap alatt megszerzi a kiesett tudást önszorgalomból és a kollégák segítségével. Mi kell ahhoz, hogy ide eljusson? Milyen akadályok merülnek fel az úton, egyenként? Először az írásos jelentkezés rostája, aztán az interjú, aztán a döntéshozó, aztán a próbaidő, aztán a valódi elvégzendő munka stb. Pontosan melyik lépésnél akad el? Hogy lehetne az elakadást jelentő helyzeten lendíteni egyet előre? Ilyenkor mindig érdemes a másik nézőpontjából gondolkodni és az ő szempontjaira válaszolva érvelni. Rámutatni arra, ami a másik számára előnyös. (Pl. a két gyermek ebben a helyzetben előny a fiatal kollégákhoz képest, mert Ön már vélhetőleg nem fog szülési szabadságra menni.)
2. Mi a terve arra az időre, amíg megszerzi a másoddiplomáját? (Feltéve, hogy a pénzügy mellett dönt.) Kell-e munkát vállalnia ebben az időszakban? Ha a család helyzete szükségessé teszi, hogy munkába álljon, milyen engedményeket tud tenni Ön, hogy munkavállalási esélyeit növelje? Pl. több időt és energiát fordít munkakeresésre, alacsonyabb bért jelöl meg vagy más területen vállal munkát?
3. Ha logisztikusként dolgozna szívesen és erről papírja is van, milyen lehetőségei vannak a hiányzó gyakorlat megszerzésére? Ehhez nagyon kreatívnak kell lenni, mert végzettségről papírt szerezni sokkal könnyebb, mint diplomához gyakorlatot. Van-e ismerős, aki segíthet? Van-e cégvezető vagy HR-s, aki „szakmai gyakorlatot” engedélyezne egy vállalatnál (nyilván az ingyenes vagy nagyon olcsó munkavégzését kapná cserébe). Elfogadható-e Önnek, hogy pályakezdő fizetést kapjon logisztikusként, hogy versenyezni tudjon a szintén tapasztalatlan friss diplomásokkal?
4. Van-e olyan tapasztalata, ami előny a fiatal „versenytársakkal” szemben? Pl. nyelvismeret, software-ismeret, iparági tapasztalat? Van-e olyan vállalat, ahol a kétirányú tapasztalata előnyt jelenthet, tehát kontrollerként a mérnök végzettsége (pl. gyártócégnél) vagy logisztikusként a pénzügyi ismeretei (pl. kisvállalatnál, ahol kevert munkakörök fordulnak elő)?
A dilemmának van egy elkerülendő csapdája. Ha most másoddiplomás képzésbe kezd, de közben nem tud elhelyezkedni, akkor 3 év múlva frissen végzett pénzügyesként ugyanolyan helyzetben találja magát, mint most logisztikusként.
Végül az is nagyon fontos, hogy fenntartsa a bizakodást és az önbizalmat. Valóban rengeteg álláskereső van és nagy a verseny a munkahelyekért, de ez nem jelenti azt, hogy csak akkor kap állást, ha maximális pontot kap az elbíráláson. A kiválasztás nem olyan, mint a formabedobós játék, hogy az egyik munkahelyre csak a piros kockákat veszik fel, a másikra viszont csak a zöld háromszöget. Sokat számít az Ön hozzáállása, az, hogy elhiszi-e magáról, hogy értékes tudással bíró, szorgalmas, hasznos munkaerő, akivel nagyon jól jár az a cég, amelyik foglalkoztatja.
Mert ha így gondol az Ön előtt álló kihívásra, akkor megváltozik a kérdés: hol az a vállalat, amelynek pont rám van szüksége?
Sok sikert!
Orsolya
U.i.: Keressen meg e-mailben, megadok egy-két telefonszámot, akiket végül én nem hívtam fel.
Mérnök-közgazdász?
Kedves Orsolya!
Villamosmérnük szakon végeztem, vállalati logiszitka szakirányon, majd logisztikusként helyezkedtem el. A sors úgy hozta, hogy a cégen belül átmehettem pénzügyi területre controllernek és volt mellettem egy kolléga, akinek pénzügyi végzettsége volt, így nem volt gond a papír hiányával nálam.
2009 óta GYED-en vagyok, 2 lányom született, de közben megszűnt a munkahelyem és én most állást keresek.
Azzal szembesültem azonban, hogy bár a tapasztalatom megvan a pénzügyi területen, nem tudok elhelyezkedni, mivel hiányzik a végzettségem hozzá. Arra gondoltam, hogy elvégzem a mérnök-közgazdász másoddiplomás képzést, de nem tudom, hogy ez elegendő-e, hogy pl. kontrollerként, elemzőként, vagy pl. egy bankban dolgozzak... Több értelme lenne inkább egy pénzügyi-számviteli fősikolai szaknak?
Bár szivem szerint inkább a logisztika teürletén dolgoznék, de úgy látom a kihagyott évek (6 éve nem dolgozok logisztikusként) rányomja a bélyegét a logiszikai karrieremre... Fogalamam sincs, hogy hogy tudnék oda visszatérni, amikor sorban állnak a gyermektelen, friss tapasztalattal rendelkező emberek a munkáért.
Nem vagyok elkseredve, csak szeretnék elébe menni a dolgoknak és akkor inkább papírt szerezni arról, amiről a legtöbb tapasztalatom van, a pénzügyről, de akkor már olyat, amit tényleg tudok hasznosítani is. És végső soron ez a terület is közel áll hozzám. :-)
Válaszát előre is köszönöm!
Sára
tanács, bár kicsit rendhagyó
Kedves Csilla!
Először is egy fontos félreértést szeretnék eloszlatni: a magyarok átlagkeresete BRUTTÓ 210.000 Ft, tehát a magyarok átlagosan kb. 140.000 Ft-t tudnak hazavinni a családi kasszába. Ezen belül a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 97.400 Ft. Bízom benne, hogy már azzal is segítek, ha kiderül, az aktuális keresete nem is áll olyan messze az átlagostól. (Pontos statisztikai adatokon alapuló cikk itt:http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/210-ezer-forintra-nott-az-atlagk...)
Szintén háromgyerekes anyukaként együttérzek Önnel, hogy nem elfogadható, ha a munkája miatt nem találkozik a gyerekekkel. Azt pedig nagyon becsülöm, hogy pozitívan áll hozzá a saját lehetőségeihez. Többre érzi képesnek magát és változtatni szeretne. Ezt mindenképpen szeretném megerősíteni Önben. Mégis - nem titkolhatom - aggódva gondolok arra az eshetőségre, hogy felmond a munkahelyén és átképzésbe kezd. Nem lehetetlen, de okosan kell csinálni, mert sajnos a lakáshitel és a 10%-s munkanélküliség a fenyegető valóság, amihez alkalmazkodni kell. Egy elrettentő adat: a munkakeresés átlagos hossza 17,5 hónap (!), tavaly novemberben a KSH adatai szerint 536.100 ember keresett munkát.
A lehangoló kitérő után nézzük a lehetőségeket.
1. Az általam ismert és megbízhatónak tartott tesztek közül csak egy van, aminek van netes verziója: http://lelektanitipusok.net/tesztek/teszt_94. Nem kimondottan pályaorientációs teszt, de a részletes értékelés kitér erre is. A DISC talán megfizethető magánemberként is. Egészen biztos vagyok benne, hogy munkaerő-közvetítők, munkaerő-kölcsönzők rendelkeznek megfelelő és megbízható mérőeszközökkel, bár nem biztos, hogy ezt a szolgáltatást ingyen nyújtják.
2. Fontos a saját vágyaival, személyiségével megismerkednie. Milyen munkák azok, amelyekbe belefeledkezik, amit örömmel végez? Amikor ezt a tevékenységet végzi, egyedül van vagy társaságban? Szellemi vagy fizikai munkáról van szó? Ha szellemi, akkor mi jellemzi: alkotás, elemzés, számolás, tervezés, javítás stb.? Ha fizikai, akkor miben ügyes: kézimunka, gyorsaság, erő, pontosság, szépet teremteni? A változatosságot kedveli vagy a megszokottságot? Szereti, ha pontosan megmondják, mit hogyan csináljon vagy jobb, ha maga kísérletezheti ki? A tárgyakat vagy az embereket kezeli jobban? Minden kérdésből újabb kérdések következnek, ezt az utat érdemes különböző emberekkel végigjárnia, pl. a társával, egy munkaerő-közvetítővel, egy vállalkozó barátjával, egy régi kollégájával, esetleg a régi főnökével. Minél többekkel beszél, annál árnyaltabb képet kap magáról. De a legfontosabb, hogy tudja, Ön mit szeret, Ön milyen munka közben boldog. Pl. ha a cseresznyeszedést imádja a legjobban: ez nem azt jelenti, hogy mezőgazdasági munkásként jó dolgoznia. Sokat elmond viszont arról, hogy szereti maga körül a nyugalmat, jól tud időre sokat teljesíteni, jobb eredményre tudja sarkallni magát és jól tűri az egyhangúságot. Jól tud dolgozni ilyen adottságokkal például termelésben vagy adminisztrációban. De ha pl. akkor érzi a legjobban magát, ha a gyerekeivel sütit süt és abban tud feloldódni, akkor más tulajdonságok figyelhetők meg: türelem, kreativitás, segítségnyújtás, békés légkör megteremtése, jó kapcsolattartás, jó kommunikáció, odafigyelés. Ilyen személyiséggel érdemes emberközpontú munkát keresni, pl. bölcsődei gondozó, szociális munkás, ügyfélszolgálatos, bolti eladó stb. Tanácsom ezzel kapcsolatban, hogy próbálja felkutatni szakemberek segítségét, amelyek idejébe, pénzügyi kereteibe beleférnek: munkaügyi központ, munkaerő-közvetítő, munkaerő-kölcsönző, pályaválasztási tanácsadó, coach, életvezetési tanácsadó stb. (A lánya pályaválasztása jó ürügy arra, hogy Ön is füleljen!)
3. Mielőtt döntene, gondoljon arra, hogy minden döntésnek van nyeresége és fizetsége(ez életünk minden döntésére igaz). Az átképzés most pénzben és időben ráfordítást követel (kevesebb jut a családnak), később viszont jobb lehetőségei lesznek, amiből a család is profitálhat. Ha most nem választja a továbbtanulást, akkor a biztonságot választotta, tudják fizetni a hitelt, a nagylány taníttatását - de ennek ára van: méltánytalannak érzi a bérét, elégedetlenséggel pedig nem jó együtt élni. Minden döntésnél, az észérvek mellett, azt is figyelembe kell venni, hogy mit érzünk: mi az, ami elviselhetetlen teherként nehezedne ránk.
4. Melyek a hiányszakmák, illetve milyen diplomával lehet a legjobban elhelyezkedni? Csak azt tudom mondani, amit magam is olvasok a médiában. Diplomások közül a gépészmérnökök, informatikusok, természettudományos szakokon végzők (biológia, fizika, matematika) és közgazdászok a legkelendőbbek. A szakmák közül a gépészeti és az elektrotechnikai képzettségűeknek voltak a legjobb elhelyezkedési esélyeik.
Néhány hasznos cikk:
http://www.profession.hu/cikk/20120627/havi-ezer-forintot-kaphat-aki-hia...
http://www.origo.hu/allas/palyakezdo/20120305-diplomas-keresetek-allaske...
http://www.observatory.org.hu/korkep-a-frissen-szakmat-szerzettek-elhely...
http://www.profession.hu/cikk_karrierepites/20120216/merre-induljunk-uj-...
Coach vagyok, nem pályaválasztási tanácsadó, ezért én abban hiszek, hogy a személyes fejlődésünk legalább annyit számít (ha nem többet), mint a papír, amit a végzettségünkről kaptunk.
Összegzésként annyit mondanék, hogy a szakmai ismeretekhez hasonlóan nagyon fontos a leleményesség, találékonyság, ötletgazdagság a szakmán belül. Teljesen mindegy, hogy postásról, BKV ellenőrről, biztosítási ügynökről, orvosról vagy vállalkozóról van szó. A végzettségnél - szerintem - sokkal fontosabb, hogy el tudjuk adni magunkat és hogy értékesek tudjunk maradni a munkáltatónk számára, így lehet előrelépni is. Mindig precízen dolgozni, mindig ötletesen újítani.
Sok sikert!
tanács
Kedves Orsolya!
Háromgyermekes, érettségivel rendelkező anyaként kérném segítségét, illetve tanácsát. Pályát szeretnék váltani, bár a pálya szót túlzásnak érzem, mivel egy iskolában dolgozom fizikai munkásként. Szóval inkább pályát szeretnék találni, mivel jelenlegi munkám nem arányos a fizetéssel. Nagyon sokat kell teljesíteni, nagyon kevés bérért. Ez fizikailag és lelkileg egyaránt kikészít, mert van olyan nap, hogy egyáltalán (!) nem találkozom a gyerekeimmel + a lakáshitel, rezsi stb. Gondolom ez mindenkinek ismerős! :) Igyekszem a pozitív oldaláról nézni a dolgokat, ezért feltettem magamnak a kérdést, miért ne tudnék kiszállni ebből az ördögi körből, illetve hogyan tudnék kiszállni? Arra jutottam, hogy tanulni kellene, de mit? Ebben szeretném tanácsát kérni, melyek azok a szakmák manapság, amelyeknek van jövőjük és a minimálbérnél azért többet is lehet keresni, illetve akár némi karrier lehetőséggel is kecsegtet, ez talán nem is annyira fontos, inkább egy élhető fizetésre vágyom. Úgy olvastam, hogy a mai magyar átlagfizetés netto 213 ezer ft, ezt el szeretném érni! :)
Válasza kettőnket is boldogítani fog, mivel nagyobbik lányom épp pályaválasztás előtt áll. De szerintem mások számára is hasznos lesz, mert a témában nincs olyan sok információ a neten, vagy legalábbis én nem találtam annyit.
Hogy bonyolítsam helyzetet, :D azt is kiszeretném deríteni, hogy milyen munkára lennék a leginkább alkalmas. Ha esetleg tudna ilyen oldalakat, helyeket ajánlani, nagyon megköszönném!
Köszönöm, hogy feltehettem kérdéseimet! :)
Köszönettel:
Csilla
Munkakeresés 40 felett, kisgyerekkel
Kedves Edit!
Székesfehérvár jó ötlet, meg Budapest és környéke is, mert itt még mindig kisebb a munkanélküliség, mint az országban máshol. Gyereket nevelni is jó Fehérváron. Nem abban van a hiba, hogy Ön 48 éves, hanem abban, hogy nagyon sok munkahely megszűnt és sokkal kevesebb új munkahely jön létre. Vannak ismerőseim huszon-, harminc-, negyvenévesek közül is, akik egy éven keresztül nem találnak munkát. Mit lehet tenni?
1. Ha pusztán statisztikai oldaláról közelítem meg a dolgot, akkor azt lehet tenni, hogyszélesebb körben kell keresni. Pl. földrajzilag, ahogy már teszi is. Szélesíti a kört, ha:
A. felkeres munkaerőközvetítőket, pl. pannonjob.hu, Manpower.hu, manatwork.hu (további találatok, nem teljes lista: http://aranyoldalak.hu/portal/szekesfehervar/munkaero-kozvetito/index.mtt) = ők a szakemberek, sok információt, jó ötleteket lehet kapni, ha van módja személyesen (vagy telefonon) felkeresni őket. Tehát nem csak a szolgáltatásukat érdemes igénybe venni, hanem a tanácsukat is érdemes kikérni.
B. szélesebb körben tájékozódik = szabály szerint vadássza a munkahelyeket. Gazdasági hírek: melyik cég teremtett új munkahelyeket? Ismerősök: ki tud új felvételről? Mely cégek támogatják a vállalati sokszínűséget és esélyegyenlőséget? (http://www.hblf.org/hungarian/hblf-for-diversity-2.html) Van-e kismamák, 50 felettiek alkalmazását támogató állami program és mely cégek élnek vele? => Amikor ezekre a helyekre elküldi az önéletrajzát, mindig kezdje az e-mailt 1-2 olyan mondattal, amiben dícséri a céget, elmondja, hogy talált rájuk és miért gondolja, hogy Ön értékes munkaerő lenne a számukra.
C. hajlandó kompromisszumokat kötni = olyan munkákat is megpályáz, amit eddig került. Pl. ha eddig csak 4 órás állást keresett, nézze meg a 8 órást is v. olyan munkákat, munkaköröket, ami nem a korábbi végzettsége, pl. pénzügyi tanácsadó, ingatlanközvetítő, termék-üzletkötő (Avon, Oriflame, FLP, ezer ilyen van, a terméket kell szeretni elsősorban).
D. töltsön több időt a kereséssel = munkát keresni sajnos 8 órás munka. Mostanában lehet, hogy több.
E. Keressen szélesebb felületen: állásportálokon, munkaerőközvetítőknél, újságban, cégek honlapján, utcán sétálva, facebook-on, non-profit szervezeteknél stb. Bővítse a kapcsolati hálóját, járjon el közösségbe pl. kismama klub, énekkar, könyvklub, fitness klub. Felmérések szerint a munkáltatók a meghirdetett állások jelentős részét ismerős ismerősével töltik be. Az önkéntes munkának is van hatása a későbbi elhelyezkedés esélyeire: növeli az önbizalmat, a hasznosság érzését, a munkaadók szeretik hallani, értékes tapasztalatot jelent és jó információkhoz juttat.
2. Ha marketing oldalról nézem:
A. mit tud Ön, miben erős, milyen cég számára értékes? Milyen munkakörökhöz jó a korábbi tapasztalata?
B. az a munkakör, amit keres, milyen cégeknél lehetséges? Esetleg még hol, amire nem gondolt? (pl. non-profit szervezeteknél, alapítványoknál stb.) Ezekkel a cégekkel hol lehet kapcsolatot felvenni? (pl. szakkiállításokon, konferenciákon, szakmai rendezvényeken)
C. mi az értékes ezen cégek, vállalatok számára? Milyen szükségletük, igényük van, amire Ön történetesen megoldás lehet? (pozicionálás)
D. ha a szaktudását vesszük, lehetséges-e ezt szolgáltatásként, termékként eladni? Ez azt jelenti, hogy nem kerül alkalmazásba, de alvállalkozóként ugyanazt a munkát végzi, esetleg több cégnek. Bizonyos munkakörök kiszervezésre kerülnek a válság miatt.
3. Ha a lelki oldalát nézem:
A. ha elcsügged, reményvesztetté válik, azt megérzik és egyre csökken az esélye a sikernek. Sajnálatos törvényszerűség, működik pl. értékesítőknél, kéregetőknél, gyerekvállalásnál, adománygyűjtőknél stb.
B. muszáj tisztán látnia a saját erősségeit, önbizalmat mutatnia, ugyanakkor nyitottnak lenni arra, hogy a munkáltatónak mire van szüksége
C. fontos, hogy ismerje a saját céljait, vágyait: a munka fontosabb vagy a kislány? A pénz fontosabb vagy hogy kiteljesedjen? Mit csinál olyan lelkesedéssel, hogy az ragadós? (Sok anyuka kezd kismamasággal kapcsolatos vállalkozásba vagy változtat pályát.)
Kedves Edit!
Kívánom, hogy találjon szívének kedves munkahelyet, kislányának jó iskolát, kellemes környezetet!
Sok sikert és sok boldogságot kívánok!
Varga Orsolya (coach)
Ajánlatkérés
Kedves Orsolya!
A fehervar.imami.hu weboldalát böngészve találtam az Ön honlapjára.
Jelenleg Pest-megyében, egy faluban lakunk a párommal és 5 éves kislányunkkal, de el szeretnénk költözni egy városba, ahol több a lehetőség, főképp a kislányunknak.
Én, már 5. éve hogy nem dolgozom, de több mint egy éve már hogy keresek, de még nem sikerült találnom egy olyan munkahelyet, ahol az életkorom (48 éves vagyok) miatt, vagy mert van egy kislányom, felvennének.
Szeretném megtudni, hogy tudna-e tanácsot adni, vagy hogyan tudnék állást keresni Székesfehérváron?
Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Edit
Időbeosztás
Kedves Lilien!
Köszönöm ezt a témát, mert olyan kérdéseket érint, ami sokakat érdekelhet a fehervar.imami olvasói közül: időtervezés, otthon dolgozás, koncentráció.
Az időtervezésnek könyvtárnyi szakirodalma van. Mivel alvásidőben és este-éjszaka dolgozik, ezért – magamból kiindulva – azt feltételezem, hogy „gyorsan, sokat” kell dolgoznia. Ez olyan kényszer, ami az eredményességet csökkenti. Nem is mindig vesszük észre, hogy ez mekkora stresszt jelent a kényszer, hogy befejezzünk egy csomó dolgot, mielőtt felkel a gyerek. Könnyít a helyzeten, ha ugyanúgy kezeljük, ahogy a munkahelyi stresszt is: lazítással, nyugodt körülmények megteremtésével. Stresszes helyzetben az időt úgy érzékeljük, mint az ellenségünket: nagyon is tisztában vagyunk a folyásával, folyamatosan dolgozunk, miközben úgy érezzük, nem végeztünk el semmit, ami hozzáad a belső feszültséghez, ez negatívan befolyásolja a termelékenységünket – ördögi kör. Ezzel szemben a „flow” állapotában, amikor az ember gyermeki lelkesedéssel merül bele a munkájába, az időt nem is érzékeljük, laza természetességgel végezzük a munkánkat és általában rövidebb idő alatt nagyobb eredményeket érünk el, mintha az időt figyelnénk közben. Ha úgy érzi, hogy munkájában az elakadást leginkább az időnyomás és a stressz jelenti, akkor segíthet, ha nem nagy projektekben gondolkodik, hanem ún. szalámitechnikával kisebb részfeladatokra osztja az elvégzendő munkát. Így könnyebb belefeledkezni és végül úgy fogja érezni, hogy jól haladt.
Ajánlott irodalom: Dr. Bagdy Emőke: Hogyan legyünk boldogabbak? 48-53. oldal
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – az áramlat
Az is lehet, hogy priorizálási technikákra van szüksége, vagyis arra, hogy jobban tudja rangsorolni a feladatokat és tiszteletben tartani a fontossági sorrendet. Ezzel kapcsolatban van két egyszerű technika, amit bárki tud alkalmazni. Az egyik annak eldöntése, hogy mi sürgős és mi fontos (nekünk és nem másnak!). Az alábbi ábra felrajzolásával könnyű rendet teremteni a saját fejünkben:
| Sürgős és fontos | Fontos, nem sürgős |
| Sürgős, nem fontos | Nem sürgős, nem fontos |
A dolog magáért beszél, mégis szeretném figyelmeztetni két dologra. A sürgős, de nem fontos dolgok azok, amikre meg kell tanulnunk nemet mondani és későbbre halasztani őket, pl. egy ügyfél sürget minket, hogy csináljunk meg neki valamit vagy egy kolléga késésbe került, kétségbeesett és nekünk kell besegíteni, de ide tartozik az is, ha csak altatási időben lehet hívni az asztalost. Ez nem könnyű, mint ahogy az sem, hogy a fontos, de nem sürgős dolgokra időt szakítsunk, pl. havi kimutatások adatokkal való feltöltése vagy nőgyógyászati szűrés.
- a heti tervezés (órára pontosan beosztani az időt, üresen hagyva 1-2 órát váratlan eseményeknek)
- a projekt alapú tervezés a határidőtől visszaszámlálva, a részfeladatok mindegyikéhez határidőt rendelve (back planning)
- az Outlookban emlékeztetőket beállítani.
- Van dolgozószoba, ahol rendben és zavartalanul tud dolgozni?
- Otthon dolgozva ki tudja-e zárni a fejéből az otthoni körülményeket, teendőket? (Pl. teregetés, szétdobált játékok összerakása stb.)
- Át tudja-e kapcsolni a gondolatait a kisfiával való törődésről a munka világára és vissza? Az a pár perc, amíg az ember beér a munkahelyére, majd haza, tökéletesen alkalmas erre, de otthondolgozásnál oda kell rá figyelni.
- Élvezi-e a munkáját, talál-e még benne kihívást?
- Csak a munkájára nehéz koncentrálnia vagy esetleg más, szellemi igénybevételt jelentő dologra is? Pl. olvasás, a férje beszámolója a munkájáról, tudományos előadás.
Időbeosztás
Kedves Orsolya!
Amióta a kisfiunk megszületett, sokszor tapasztalom azt, hogy vele kapcsolatban tudok egy-egy tevékenységre koncentrálni, legyen ez a pelenkázás vagy a közös meseolvasás, míg a munkában a régi énemhez képest szétszórtabb vagyok: belekezdek a munkába , majd egy másik sürgősnek, fontosabbnak, érdekesebbnek tűnő feladat elvonja a figyelmemet.
Jelenleg otthonról dolgozok és pályázatírással foglalkozom kötetlen munkaidőben úgy, hogy közben a kisfiunk még itthon van velem, majd szeptembertől megy óvodába.
Szeretnék ezen változtatni, mert szeptembertől szintén itthonról fogok dolgozni, szintén pályázatokat írok és fordítok, de már napi 8 órában (jelenleg alvásidőben és este-éjszaka dolgozom ugyanis).
Van-e valamilyen jól bevált módszer, használható szakirodalom, hogy hatékonyabb legyek?
Köszönöm a válaszát!
"lilien"
Alkalmazott vagy vállalkozó?
Kedves Medi!
Köszönöm a kérdést, nagyon is egy coach szakterületébe vág.
Igen, nagyon sok visszahúzódó emberből lesz vállalkozó és nincsenek sikertelenségre ítélve. Sok visszahúzódó embert ismerek pl. könyvelők között és azt látom, hogy akkor tudnak ügyfeleket szerezni, ha megbízhatók és az ügyfeleik ajánlják őket. Sok visszahúzódó vállalkozó van az építészek között is, rájuk is ugyanez igaz. Más a helyzete azoknak, akik mérnökök, természettudományi diplomával rendelkeznek (köztük is sok a visszahúzódó) és kutatás-fejlesztési területen vállalkoznak, őket legjobban a tudásuk adja el, az kelt bizalmat az üzleti partnereikben. Hasonló a helyzet az informatikusokkal. Igen, sok visszahúzódó emberből lett már sikeres vállalkozó. Abban viszont igazad van, hogy könnyebb az olyan vállalkozó helyzete, aki nem visszahúzódó, aki „jól el tudja magát adni”. Ez persze függ attól is, hogy milyen vállalkozást szeretnél indítani, mennyire követeli meg a téma, hogy te magad adjad el.
A legfontosabb, hogy változtatni készülsz és a változás sokakat félelemmel tölt el. Ez természetes. Ha olyasmibe akarunk kezdeni, amiben nincs tapasztalatunk, az legtöbbünknek szorongásokat okoz. Ez is természetes. Ugyanígy lenne ez akkor is, ha a régi munkahelyedre készülnél visszamenni, de kiderülne, hogy ezután olyan munkaköröd lesz, ahol „el kell adni magad”. (Velem például ez történt.)
Azt akarom ezzel mondani, hogy az a sejtésem, félelmed nem (vagy nem csak) az alkalmazotti státusz „biztonságából” a vállalkozói státusz ismeretlenségébe való átlépésnek szól. Azt sejtem, hogy a legnagyobb félelmed az „el kell adni magam”. Ez tipikusan az a téma, amiben egy coach nagyon sokat tud segíteni.
Ha valaki jól el tudja adni magát, az részben személyiség kérdése, részben a szülei belé vetett bizalmának köszönhető (önbizalom és magabizotsság, ezeket nagyrészt szüleinktől „kapjuk”), harmadrészt viszont gyakorlás kérdése. Személyiséget megváltoztatni a coach nem tud, ahhoz hosszú évek kellenek. Az, hogy mit gondolunk magunkról, hogy mekkora az önbizalmunk, milyen magabiztosságot sugárzunk idegenek felé – ezt már némileg tudja befolyásolni egy coach. És tud segíteni abban, hogy gyakorlatot szerezz önmagad eladásából.
Amit a jelen helyzetben érdemes végiggondolnod:
1. Voltál-e már olyan helyzetben, amikor nagyon is jól el tudtad adni magad? Pl. állásinterjún, ami jól sikerült? Egyetemi vizsgán, ahol jól feleltél? Reklamációnál, ahol neked adtak igazat? Külföldön, ahol te intéztél ügyeket idegen nyelven? Családodban, amikor keresztülvitted egy javaslatodat?
2. Valóban egyedül és csak rajtad múlik a vállalkozás sikere vagy kaphatsz külső segítséget? (Pl. Lehet-e értékesítő alkalmazottad? Kaphatsz-e tanácsot férjtől/baráttól/rokontól? Van-e olyan ismeretségi köröd, akikre támaszkodhatsz?)
3. Kire, mire alapozod azt a képet, hogy milyen a jó vállalkozó? Milyen az, aki jól el tudja adni magát? Ismersz-e olyan vállalkozót, aki nem ilyen? Mit kell tudnia egy vállalkozónak azon kívül, hogy jól eladja magát? Ezek közül neked mi megy jól és könnyen? Mi nem megy jól? Mi az, amitől kimondottan idegenkedsz? Ki tudod-e ezt szervezni másnak (pl. egy bedolgozó egyetemistának vagy egy alvállalkozónak)?
Ahhoz, hogy valakiből jó vállalkozó legyen, sok egyéb dolog is szükséges. Ha egyéni vállalkozásról van szó, elengedhetetlen például az önfegyelem, jó időbeosztás, a feladatok pontos eltervezése és a terv véghezvitele is és még sorolhatnám. Ezekben jónak tartod magad?
Ha olyan vállalkozásban gondolkodsz, ahol előbb-utóbb alkalmazottaid is lesznek, ott más tulajdonságok fontosak: üzleti gondolkodásmód, döntéshozó képesség, elemzőkészség, tapasztalat, szakértelem, vezetői készségek, kommunikációs készségek.
Van még egy fontos dolog. Az, hogy a tökéletességre törekvésnek (mint minden érmének) két oldala van: a jó oldala, hogy jobb teljesítményre ösztönöz, de a rossz oldala, hogy bénító-lassító hatású. Túl sok töprengés, túl kevés cselekvés. Nem kell tökéletes vállalkozónak (anyának, feleségnek stb.) lenni, mert ilyen nincs is. Elégséges, ha cselekedni akarsz és mindig a legjobb tudásod és szándékod szerint. Ha valami nem ment jól, ne töprengj rajta túl sokat, vond le a tanulságot és ha következőleg jobban megy, ne felejtsd el megdicsérni magad, örülni a fejlődésnek, ha mégoly kicsi is! Aztán folytasd, próbáld újra! Pontosan, ahogy a pici babák is megtanulnak járni!
Alkalmazott vagy vállalkozó?
Kedves Orsolya!
Elég későn szültem, így több mint 10 éves szakmai tapasztalatot szereztem alkalmazottként, szerettem a munkámat. Anyukaként azonban teljesen máshogyan gondolkodom karrier témában mint korábban. Szeretnék az itthon töltött idő alatt vállalkozást indítani, de bizonytalan vagyok magamban, nem tartom magam vállalkozó alkatnak. Munkahelyemen inkább a háttérben tevékenykedtem, nem is volt szükség arra, hogy "eladjam magam", vállalkozóként viszont ez elengedhetetlen. Pozitívabb napjaimon úgy gondolom, hogy belevágok és bele fogok tanulni, de sokszor elbizonytalanodom. Lehet egyáltalán egy visszahúzódó ember vállalkozó, akinek nap mint nap el kell adnia magát?
Igaz, hogy munkahelyi kérdésekkel foglalkozol, de remélem, hogy nem vagyok nagyon távol a témától.
Köszönöm!
Medi
Beküldő: Varga Orsolya. Beküldés időpontja: cs, 2014/04/24 - 10:46.