...a lét nagy kérdéseire sokszor találhatunk válaszokat gyógyító, segítő, terápiás mesékben is. A mese tehát nagyon fontos szerepet játszik az életünkben: adjuk meg a módját a gyerekkori mesélésnek és engedjük, hogy felnőttként is elkísérjen bennünket a varázsa, ameddig csak lehet.
Pszichológus szakértő gyűjti csokorba gondolatait arról, hogy miért meséljünk, mikor milyen mesére lehet szüksége a gyerekeknek, oviskortól kamaszkorig egyaránt.
Hozzászólások
DÍJAK ÉS A PÁLYÁZAT RÉSZLETEI ITT >>
Először is, be kell vallanom, mi már nem vagyunk bölcsisek. Sőt, ovisak sem, épp most kezdtük az iskolát, de szívesen gondolunk vissza a mai napig a Százszorszép bölcsire! Azt a törődést és bánásmódot igazán tanítani lehet, ahogy Erzsi és Anita a kisgyerekekkel foglalkoznak. Kedves, nyugodt, megértő gondoskodással és szakértelemmel a tarsolyukban pótanyukákként törődnek a kismanókkal. Soha egy hangos vagy rossz szót, vitát nem lehetett hallani tőlük, lelkiismeretesen tették a dolgukat.
Ovis korunkban még vissza is mentünk meglátogatni őket (és nem az én öteletem volt! :)
Én (mi) mindenképp rájuk szavazunk!
Kozma Sára és anyukája
Azért szeretjük a Százszorszép Bölcsődét, mert nem csak gyermekfelügyeletet végeznek, hanem valóban otthont nyújtanak már második gyermekünkek is! Türelemmel és odaadással nevelik, tanítják a gyerekeket és SZERETIK őket! A (jelenlegi) Pillangó csoport két gondozónőjének, Verának és Zsuzsinak nagyon sok köszönettel tartozunk, már a legkisebbekből is jól összeszokott, igazi közösséget kovácsoltak!
Nagyobb gyermekünk is szívesen gondol vissza rájuk, és most öccse is élvezi kedvességüket, szeretetüket!
Szalai Levente és Hanna anyukája