Szeptember helyett jövő év január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát, és mérföldkő a sófogyasztás csökkentésében - jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozó gyerekekből nagyobb eséllyel lesznek elhízott felnőttek, a kormányzatnak pedig különösen nagy felelőssége van ennek megakadályozásában, hiszen a közétkeztetésben 960 ezer kisgyerek vesz részt - közölte.
Az MTI kérdésére elmondta: azért halasztják el a rendelet hatályba léptetését, mert több jelzést kaptak a közétkeztetés résztvevőitől, hogy - szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt - nem elegendő a felkészülési idő.
Az államtitkár jelezte: a mintamenza program tapasztalatai alapján a jelenleg a közétkeztetésre fordított összegből a rendelet által előírt tápanyagok beszerezhetők, az ételek előállíthatók, így nem várható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt.
A rendelet a különböző életkori csoportokra lebontva meghatározza, hogy a különböző táplálékcsoportokból mennyit kell biztosítani a gyerekeknek, rögzíti az irányadó tápanyag-beviteli normákat, a tiltott élelmiszereket, és előírja, hogy az asztalokra nem lehet kihelyezni a só- és cukorszórókat (de külön lehet kérni őket), és táblán kell felhívni a figyelmet a túlzott só- és cukorfogyasztás következményeire.
Az államtitkár elmondta: a sótartalomra vonatkozó intézkedések az ötévesnél fiatalabb gyerekek számára január 1-jén lépnek hatályba, az idősebbeknél fokozatosan, 2021-ig kell elérni a kívánatosnak tartott öt gramm/nap adagot.
Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar lakosság sóbevitele háromszorosa az ajánlottnak. Az OÉTI 2009 óta vizsgálja az élelmiszerek sótartalmát, eddig 750 élelmiszert vizsgáltak meg, volt, hogy egyet többször is. A kenyér- és kenyérfélék esetében azt állapították meg, hogy tíz deka kenyér sótartalma 0,8-3,2 gramm között változik, vagyis egy szelet kenyér elfogyasztásával több sót fogyasztanak el a vásárlók, mint ami a WHO által ajánlott teljes napi sómennyiség. Jelezte: a pékek vállalták, hogy az év végére tíz százalékkal csökkentik a kenyerek sótartalmát. A húskészítmények, felvágottak esetében pedig tíz dekagrammonként 1-5,2 gramm között ingadozik a sótartalom, a leveskockák, levesporok, fűszerek sótartalma pedig akár hatvan százalék is lehet - ismertette.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a finomított cukrot és a sót néma gyilkosnak kezdik hívni a szakirodalomban, mert például a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint a vesebetegségeket a magas vérnyomásra és így a túlzott sóbevitelre lehet visszavezetni.
Emlékeztetett rá: a kutatások szerint napi 5 gramm az ajánlott sómennyiség a felnőtteknek, ezzel szemben a magyar férfiak 17,5 grammot, a nők 16,5 grammot fogyasztanak belőle naponta, azaz évente több mint 6 kilót. Felhívta a figyelmet: már napi egy grammal kevesebb só is jelentősen csökkentheti a magas vérnyomást.
Megjegyezte: bizonyítható, hogy a csökkentett sóbevitel az ételek élvezeti értékét két-három hét után már nem befolyásolja, vagyis hozzászokik az ízérzékelés, és ugyanez vonatkozik a cukorra is.
Forrás: MTI
