A fogantatás és a születés misztérium. Ma már mintha ezt elfelejtettük volna. Mintha a nők már nem bíznának a testükben és abban, hogy képesek egy gyermeket a világra hozni. Egyre inkább támaszkodnak a külső hatásokra, orvosi segítségre. A külső hatások miatt is, hiszen a társadalom nyomása és a stresszes környezet egyáltalán nem segít a nyugodt gyermekvállalásban.
Sok nő egyre később, gyakran csak a negyvenes éveiben jut el oda, hogy megtalálja a megfelelő párt, akivel családot alapítana, és biztos egzisztenciát is tud maga mögött. A testünk ilyenkor még alkalmas a babavállalásra, de nem mindegy hogy addig hogyan éltünk. Mit történt testünkkel, lelkünkkel.
Hozzászólások
DÍJAK ÉS A PÁLYÁZAT RÉSZLETEI ITT >>
Azért szeretem az óvodánkat,mert minden dolgozója kedves,segítőkész,látszik,hogy szeretnek a gyerekekkel lenni,és számomra fontos,hogy a gyermekem ilyen környezetben töltse a napjait.
Az óvodát elsősorban nem a szülőknek kell szeretni, mert nem ők töltik ott a napjuk - és a hetük - nagyrészét, hanem a gyerekeknek. A gyerekeim szeretik az óvodát, bár reggelente - ha bal lábbal ébrednek - szokott néha lenni egy kis pityergés, de ezen az óvónők mindig sikeresen túllendítik a gyerekeket és délutánra mindig boldog, mosolygós és néha kissé kimerült gyerekeket kapunk vissza. Ez mellett rengeteg új mesét és megtörtént események színes leírását, mondókákat és énekeket hoznak haza, amiket aztán büszkén adnak elő a tágabb családi és baráti körnek is.