Jelenlegi hely

Magyar szülészetek nemzetközi mércével mérve

Mire számíthat ma egy Magyarországon szülő nő, mi mindenben van döntési joga? Az augusztus közepéig tartó „Az Év Szülészete” szavazás kapcsán a szervező gyermek-egészségügyi portál szakértői összevetették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait az aktuális hazai gyakorlattal.

Még egy hónapig (augusztus 18-ig) értékelhetik a hazai kórházak szülészeti osztályait a kismamák a www.azevszuleszete.hu oldalon. A szavazásban minden állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szülészet részt vesz. Az összesített verseny nyertese mellett három kategóriagyőztest is hirdetnek a szervezők: a szülőszobai ellátás, a gyermekágyi- és újszülött-ellátás, valamint a felszereltség és környezet legjobbjait ismerik el. „Az Év Szülészete” versenyt harmadik alkalommal hirdette meg a leglátogatottabb hazai gyermek-egészségügyi portál, a babaszoba.hu.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még 1999-ben kiadott egy kézikönyvet a normális szülésről, amelyben összefoglalta, melyek az ajánlott és nem ajánlott eljárások.

 

Hol szülhet az anya?

A nemzetközi ajánlás szerint az anya dönthet arról, hol kívánja világra hozni gyermekét. Magyarországon ez sajnos csupán a szülések töredéke esetében teljesül. A szülés helyszíne lehet intézmény – ami nem itt folyik, azt hivatalosan „intézményen kívüli szülésnek nevezik”. Ma már intézmény csak egyféle van: a kórház szülészeti osztálya. A szülőotthonok megszűntek, bábák vezette születésházak pedig még nincsenek.

Intézeten kívül szülhet az ember bárhol (otthon, barátnőnél, bérelt lakásban), de ennek feltételei nagyon komolyan szabályozottak. A hatályos rendelet szigorúan kiköti, hogy ki szülhet intézeten kívül, és kik legyenek jelen a szülésnél. Ezek a körülmények ma hazánkban csak nagyon kevés nő számára biztosítottak.

 

Ki lehet jelen a szülésnél?

A WHO szerint ajánlott tiszteletben tartani azt, hogy az anya kit szeretne maga mellett tudni a szüléskor. A hazai kórházak 17 százalékában azonban az anya nem választhat szülésznőt, 30 százalékában nem lehet vele dúla. Szakértők szerint sok intézményben választani kell az apa és a dúla között, mivel csak egyvalaki jelenlétét engedélyezik.

Császármetszés esetén a szülészetek kétharmadában (66%) nem lehet bent az apa a műtét alatt. Pedig ma már a császármetszés viszonylag rövid műtét, az anya éber, a műtéti terület pedig teljesen elhatárolható. Vannak intézmények, ahol a babát az anyának csak megmutatják, hozzáérintik egy puszi erejéig, majd többnyire inkubátorban várja, hogy édesanyja fölkeljen. Kevés olyan kórház van, ahol műtét után a babát az édesapa karjaiba (esetenként mellkasára) teszik. Ez a lehetőség a császárral született kisbaba számára nagyon fontos, hiszen pótolhatja a természetes szülést követő korai összebújást az anyukával.

 

Hogyan szülhet az anya?

A WHO ajánlása szerint a nő választhat testhelyzetet és szabadon mozoghat a vajúdás alatt. Hazánkban a kórházak közel harmadában (27%) erre nincs lehetőség. Ezekben az esetekben a szülések többsége félig ülő, felhúzott lábú, úgynevezett „kőmetsző” pozícióban történik, pedig a WHO-ajánlás is leszögezi: „nyilvánvalóan káros, megszüntetendő a kőmetsző pozíció alkalmazása.”

 

Mennyit lehet az anyával a baba?

A hazai kórházak 4 százalékában az édesanya egyáltalán nem kapja meg a babát, ráadásul a császármetszéssel szült anyák gyerekei is így járnak, pedig külföldi példák bizonyítják, hogy a műtét után megoldható az azonnali bőrkontaktus.

Kórházaink több mint egyharmada (35%) nem teszi lehetővé, hogy az édesanya és a kisbaba korlátlanul együtt maradhasson a szülést követő napokban. Ezzel szemben a WHO–UNICEF ajánlása az, hogy a babák a nap 24 órájában együtt lehessenek édesanyjukkal.

 

A császármetszések hazai gyakorlata

A WHO állásfoglalása szerint a 10-15 százalék feletti császármetszési gyakoriság nem indokolt. Ehhez képest Magyarországon minden harmadik baba császárral születik (36%)[2]. Mindössze egyetlen hazai intézmény közelíti meg a WHO-ajánlást 16 százalékos császármetszési aránnyal.

Kórházaink egyharmadában (30%) 20 és 30 százalék között van a császárarány. A szülészetek 39 százalékában az anyák 31-40 százaléka szül császárral, további 20 százalékban 40 százalék fölötti a császármetszések aránya. A rekorder intézményben pedig a szülések 56 (!) százaléka császáros.

 

 


1. Forrás: Az anyagban található adatok alapjául a Kismama magazin szerkesztői által készített országos kérdőív szolgál, melyet az ország összes működő szülészete megkapott (2013).

2. A császármetszésekkel kapcsolatos információk forrása az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), 2012.

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Oké, de hogyaaan? - 5 tipp, hogy hogyan romantikázzunk a családi vakáción

Oké, de hogyaaan? - 5 tipp, hogy hogyan romantikázzunk a családi vakáción

Vajon hogyan lehet a romantikát belecsempészni egy családi vakációba? Milyen praktikákat lehet bevetni annak érdekében, hogy az együtt töltött időben sem feledkezzünk meg egymásról? Azt gondolom könnyedén, csak egy kicsit tervezzünk előre. Hoztam 5 tippet, melyet ti is bevethettek akár azonnal. – Ihász Anita párkapcsolati tréner írása.
Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

A debreceni Ünnepi Könyvhét valamint új könyvsorozatának első kötetének megjelenése miatt látogatott el Debrecenbe Kovács Attila avagy Holden Rose. Vele beszélgettünk gyerekekről, motívációról, és nem utolsó sorban kamaszoknak szóló 10 pluszos könyvéről, a Lapátos fickóról.
Ti ünneplitek még a pedagógusnapot?

Ugye ti is ünneplitek még a pedagógusnapot?

Idén 70 éve, pontosan 1952 június 7-e óta ünnepeljük Magyarországon június első vasárnapján a Pedagógusnapot. Belépünk az óvoda ajtaján és akár évtizedekig elkísérnek minket, velünk vannak, míg tanulunk. Sőt, sokszor tovább. Köszönjük!
Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Tapasztalatok szerint már az anyuka hasában lévő magzatnak is érdemes verseket olvasni. Az itt hallott ritmusokkal, később az adott korosztály számára készült könyvek segítségével akár másfél-két év előnyre is szert tehetnek a gyerekek az iskola első évére kortársaikhoz képest.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére