Jelenlegi hely

Anyós-após nyáron

A nagyszülőknek és az unokáknak szükségük van egymásra. Néhány gyakorlati tipp, hogyan kérjünk segítséget a nagyiktól, hogy mindenkinek felhőtlen legyen a nyár.

Kata 3 gyermekes anyuka, akinek nyáron két hét szabadsága van. Férje Ádám sincs jól eleresztve szabadsággal. Mi legyen akkor a gyerekekkel? Először felváltva maradnak otthon, azután a gyerekek táborba mennek, majd lesz egy hét közös nyaralás, de még így is marad legalább egy hét, amit meg kell oldani.

Ismerős helyzet? Ilyenkor jól jön egy fitt, sok szabadidővel rendelkező nagymama, nagypapa, aki nagyon szeret az unokákkal lenni.

De nem mindenki olyan szerencsés, hogy pont ilyen nagyszülőkkel rendelkezik...

Mit tehetünk, ha nem felhőtlen a viszony a nagyszülőkkel és mégis szükségünk lenne a segítségükre?

Az egyik „felhő”: a nagymama egyben anyós is, és a nagypapa egyszemélyben após is. Ők is, mint az életben mindannyian több szerepben vannak jelen. Mi magunk is egyszerre vagyunk anyák, feleségek, menyek, és sorolhatnám, hány családi szerepben állunk helyt nap mint nap. Vannak olyan szerepeink, amik jól működnek és vannak olyanok, amikkel éppen hadilábon állunk.

Van olyan is, amit már jól megtanultunk és olyan is, amiben bizonytalanul mozgunk. Így vannak ezzel az idősebbek is. Egyes szerepek jól működnek, mások kicsit nehezebben.

Tapasztalataink szerint a nagyszülői szerep "jutalomjáték". Sokunknak nagyon szép emlék a nagyszülőkkel eltöltött idő. Igazi biztonságot, feltétlen szeretetet éltünk meg velük. Ezek az emlékek még felnőtt korunkban is előhívható, megnyugvást, biztonságot adó helyek, emlékek.

Biztosan van olyan emléked, hogy a nagymamánál, nagypapánál, milyen jó volt esténként a kispadon üldögélni. Hallgatni a családi legendákat, történeteket. Vagy együtt gyúrni a szilvásgombócokat.

A két generációnak szüksége van egymásra

Az idősebbeknek fontos, hogy érezzék, feladatuk van, számítanak rájuk. Emellett a fiataloktól új impulzusokat, élményeket kapnak, nem egyszer tanulnak is tőlük. Jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy nekünk ugyan anyós, após, de a gyermekeink a nagymama és a nagypapa szereppel találkoznak.

A gyerekek, unokák, ne legyenek „áldozatai” az esetleges anyós-meny viszálynak. Ez nem róluk szól, hagyjuk a nagyszülőket, unokákat rajongani egymásért.

Emlékezzünk, kérdezzünk, hogy volt gyermekkorunkban? Ne felejtsük el, hogy mindig lehet és érdemes a jobb kapcsolatért dolgozni.

Mire figyeljünk? 

  • Kérjünk! Ne elvárjunk vagy követeljünk. Nyíltan mondjuk meg milyen segítségre lenne szükségünk.
  • Fogadjunk el!  A nagyszülők  mondhassanak nemet egy kérésünkre. Nekik is lehetnek saját programjaik. Sőt örüljünk neki, ha van saját életük.
  • Köszönjük meg! Ne vegyük természetesnek, magától értetődőnek, hogy segítenek nekünk.
  • Ne terheljük túl őket! Nem ingyen cselédek. Nem biztos, hogy fizikailag, vagy mentálisan „bírják” a gyermekeink tempóját. Tartsuk tiszteletben a korlátaikat, határaikat, szokásaikat!
  • Legyünk korrektek és egyértelműek! Tájékoztassuk őket, mikor, mettől-meddig számítunk rájuk. Ha késünk, akkor jelezzük időben.
  • Bízzunk bennük! Ők is a legjobbat akarják az unokáiknak adni.  
  • Minden fontos információt adjunk át! Éppen milyen gyógyszert szed vagy ha van, amihez ragaszkodunk, hogy a gyermek így vagy úgy, vagy éppen sehogy ne csináljon.
  • Legyünk rugalmasak! Nem biztos, hogy csak úgy lehet megoldani egy problémát, ahogy mi gondoljuk.
  • Lazítsunk! A gyerekek pontosan tudják mit szabad a nagyszülőknél és mit otthon (például lehet nutellás, kolbászos kenyeret enni)

Ne büntessük a nagyszülőket, unokákat azzal, hogy nem találkozhatnak! Lehet valaki kiváló nagyszülő, akkor is, ha az anyós szerep meg nem megy. Egy próbát megér!

Kívánom, hogy nagyszülők és unokák felhőtlen szép napokat tudjanak együtt tölteni!

Írjátok meg, nektek milyen szép nyári emlékeitek vannak a nagyszülőkkel!

Szerző: Süttő Márta
mentálhigiénés szakember
www.suttomarta.hu

 

 

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Tudom hihetetlen, hogy én ennyire félek tőle…, persze, mert te tudod, hogy nem bánt, látod, hogy szép és színes, és fel is készülsz rá, de én nem! Én minden felkészülés nélkül kapom ezeket a hangokat, amire nem úgy reagálok, mint egy ember, hanem szaladok… hogy hová? Nem tudom!

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére