A tűzijáték: a véletlen adta szépség
Az i. sz. 900 körül Kínában feketelőporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első – maihoz hasonló – tűzijátékot is Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek.
A látványos és hatékony görögtűz – mely a bizánci császárok elolthatatlan titkos fegyvereként segítette őket évszázadokig – szintén a salétrom és kén használatán alapult. A hadijátékoktól pár lépés volt csak eljutni a király szórakoztatásáig majd a tömegeket vonzó látványosság kialakulásáig.
A görögtűz - eredetileg harcra tervezve
Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. Az első európai gyárak Münchenben, Velencében majd Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek. Mivel a gyártásnak még ma is csak kis része gépesíthető, nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Elsősorban az olcsó munkaerő miatt, másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is Kínában készítik, de meg kell még említeni Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Mexikót is, ahol jelentős volumenű gyártás van.
A legendák szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix királyné decemberi esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban Székesfehérvárott. A XIV. sz. végén, XV. sz. elején közkedvelt díszes bajvívásokat, tornajátékokat tűzijátékok egészítették ki. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték. Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfőre költöztettek. 1927 óta rendezik meg minden augusztus 20-án a Szent István-napi tűzijátékot Budapesten szinte minden évben, kivéve természetesen a második világháború éveit, valamint az 1956 és 1966 közötti időszakot.
Színek és formák
A tűzijátékok egyformák voltak egészen a 19. századig, csak a sárga különféle árnyalatait láthatták a nézők. Berthollet francia kémikus tette színesebbé a tűzijátékokat - véletlenül. 1786-os kísérletei a puskapor salétromának helyettesítésére a cél szempontjából sikertelenek voltak, de felfedezése, a kálium-klorát lehetőséget adott, hogy ma már színes formákat nézzünk az égen. Az égboltra fellőtt tűzijátékok színeit a különböző ásványi anyagok, sók adják. Pl. téglavöröst a kalciumsóknak, az elképesztő, aranyszínű tűzijátékokat a vasnak köszönhetjük.
Ellentétben a szilveszteri tűzijátékkal, ahol szinte kizárólag rakétákat és tűzijáték telepeket használnak, a profi-, nagy tűzijátékoknál elsősorban a bombákon van a hangsúly. Emellett főként nagyméretű telepeket és mozsarakat használnak, ezen kívül a rómaigyertya, a tűzmozsár, vízesés égő (tévesen: görögtűz), a szikraszökőkút, a bengál égő, a bombettatelep is színesítik a játékot.
Tűzijáték formák
A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a petárda kifejezés, pedig az igazi petárda nem tűzijáték termék, hanem kizárólag hanghatás keltésére szolgáló pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata!
Fesztiválok a tűz jegyében
A bátor mexikóiak
A tűzijáték-hívők valóra vált álma a Nemzeti Pirotechnikai Fesztivál, melyet a mexikói Tultepecben tartanak. Több mint 100 ezer látogatója van évente a 9 napos eseménynek. Nem igazán beszélhetünk egy átlagos fesztiválról, mert annak ellenére, hogy minden megtalálható, ami egy átlagos fesztiválhoz kell, de az embertömegek a koncertek helyett a különféle felrobbanó pirotechnikai eszközök között járkálnak egy jót bulizni.
A fanatikus japánok
Kína mellett japán volt az, ahol tüzijátékgyár létesült először. Az első fegyverek gyártásával ugyan a kezdetleges tűzijátékok készítése is elindult, de a külföldiektől ellesett technikai leleményeket ügyesen felhasználva és továbbgondolva, hamarosan tökélyre fejlesztették a tűzijáték művészetét. Az Edo-korban (1603–1868) megjelentek az első tűzijátékra specializálódott boltok, és a szórakozás e formája olyannyira népszerűvé és elterjedté vált, hogy 1648-ban már törvényben tiltották meg a petárdák és rakéták Sumida-folyón kívüli fellövését. A gyártási technológia folyamatosan fejlődött, és állítólag Japánban alkották meg először azokat a gyönyörű tűzijátékokat, melyek fellövés után a levegőben egyet durranva hatalmas színes körré terülnek szét – az első tűzvirágokat.
Ellentétben velünk, Európaiakkal, nem Újévkor, hanem a nyári időszakban hagyományos a tűzijáték Japánban. Szinte minden nap van valahol az országban egy tűzijáték fesztivál, tűzijáték verseny, csak augusztusban a 200-at is meghaladja a rendezvények száma.
Miyajima tűzijáték - Japán
A legnépszerűbb rendezvények csaknem 1 millió látogatót számlálnak, például a Sumida-folyó Tűzijáték Fesztivál vagy a Tsuchiura Országos Tűzijáték Verseny. A japán tűzijátékok lélegzetelállító formákat és mintázatokat hoznak létre az éjszakai égbolton, egyetlen rakétából több réteg színpompás „virág nyílik”, melyek képesek egyik színből a másikba fordulni. A fantasztikus látvány a japán ünnepségek különleges hangulatával párosul – a hagyományos nyári, lenge viseletekbe öltözött tömegek, aranyhal horgászás, ínycsiklandó, soha nem látott ételeket árusító kis standok végtelen útvesztője és japán jégkása, mindez maga a nyár.
A legdrágább és a legszebb
A mesterséges Palm Jumeirah (Dubai) szigeten 2008. november 2.-én az Atlantis Hotel megnyitója alkalmából 20.000.000 dollár rekordösszegből megrendezett tűzijáték 25 percig tartott és további speciális effektek, többszázezer tűzijáték robbanása kísérte. Ezzel örökre beleírta magát a tűzijáték történelembe ez az esemény, világszerte közvetítették a TV csatornák is.
A Guiness-rekorder Kuvaiti Alkotmány Ünnepe
A Guinness Rekordok Könyve szerint Kuvait arany színekkel tomboló tűzijátéka a legszebbnek ítélt és az egyik legdrágább látványosság a világon! A 2012-es Kuvaiti Alkotmány Ünnepén, többtízezer ember tolongott a Perzsa-öböl partján, hogy élvezhesse a különleges "csillaghullást". A költségvetésben ez a tétel 15.000.000 milliós dolláros összegként szerepelt - hossza csaknem egy óra volt és 70 ezer robbanás volt látható, valamint hallható.
ADL - Debrecenimami
Forrás, képek: bombariado.s3.webtar.hu; wikipedia.hu; fokusz.info; szuperlotto.com; japanspecialista.hu; Kovács Ákos: Játék a tűzzel c.könyve; Mult-kor.hu; szeretlekmagyarorszag.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges