Jelenlegi hely

Munkába visszatérés anyaszemmel – „amikor meetingen a “Boci-boci tarka” ütemes dallama zakatol a fejedben és azon izgulsz, nehogy megszólítsanak, mert képes leszel hangosan folytatni”

Nem foglalkozunk eleget az "egy szempillantás alatt - mármint a cirka 9 hónap alatt - anyává váló nők lelkével"! -hallom sokszor, sok helyről, amivel abszolút egyet tudok érteni. Jómagam is a pokol legmélyebb bugyrait éltem meg elsőszülöttem érkezésével, és még azt hiszem finoman fogalmaztam. - Mezeiné Kovács Kitti írása.

De! És most jön a váratlan fordulat.
A kisgyermeke(i) mellől munkába visszatérő édesanyák lelkével még ennyit sem foglalkozunk.
Szintén tapasztalat, tudományos google keresési tanulmányaim alapján bizonyosan állíthatom, e témában még a mai “mit ettem reggelire” posztok mellett is alig fellelhető néhány hasznos, vagy annak vélt jótanács hogyan is egyensúlyozzunk immáron a munka, férj, gyerek(ek) és háztartás hármasa között. A lista pedig tetszőlegesen bővíthető szülők, nagyszülők gondozásával, plusz szülői munkaközösségi szerepvállalásokkal, ki mennyire szereti magát szadizni.

Így a fenti megállapításom kapcsán, tollat, illetve billenytyűzetet ragadtam, hogy ezt a hiánypótló cikket megírjam nektek, drága anyucik.
Már a munkába visszaállás gondolatánál is kettészakadunk mi édesanyák, akik addig esetleg hajlamosak voltunk néhanapján alábecsülni anyai szerepünket és akár még sóvárgón el is hangzott a szánkból egy fogzós, hasfajós, egész nap sírós nap után, hogy “bárcsak visszamehetnék dolgozni…” no igen, nekünk anyáknak semmi sem jó, de sokszor megkapjuk ezt, ami őrületes bűntudathalmazt képes létrehozni a lelkünkben.

Pedig gondoljunk csak bele, 2, jó esetben 3 év alatt fordul kétszer totálisan a feje tetejére a világunk, leszünk a pörgős, munkával teli életből, lelassult, mindenre érzékeny édesanyák, majd munkára felvértezett amazonok, akiknek már soha nem lesz újra a munka az első. Tehát amikor eljutunk arra a pontra, jó esetben magunktól, másik esetben a családi kassza “ajánlására”, hogy visszamegyünk dolgozni, görcsbe rándul a gyomrunk.

Engem, a gyermekeim születése előtt a karrierista szó deffiníciója mellett találhattatok meg a szótárban. Hajnali munkakezdés, éjfélig az irodában, magassarkúban, szép sminkben, 65 kilósan.

És most? Sötétben akkor voltam fent utoljára, amikor a karácsonyfát díszítettem, hogy reggelre meghozza a Jézuska. Ezen kívül, jó alvó gyermekeimnek hála, mi este 8 és reggel 8 között édesdeden szundiztunk.

Első para: hogyan fogok újra hajnalban kelni, amikor reggel 8-kor is alig tudok? Amint az ébredésen túljutunk, -ez pár hetes gyakorlás után újra zsigerből tud működni-, azonnal érkezik is a kettes parapont, azaz a mit vegyünk fel? Másnak is feltűnt már, hogy anyukaként 3 évet simán ki lehet bekkelni egy cicanaci+póló kombóban? Tádám, és megérkeztünk egy újabb fontos kérdéskörhöz, az anyukaként felszedett kilókhoz és ne nevessen senki, aki nem ismer magára, de esküszöm én úgy éreztem még az ízlésemet is elveszítettem valahol a szülőasztal és a védőnői szoba között.

Míg régen reggel 10 perc alatt dobtam magamra random ruhákat, amiket aztán egész nap hangos bókok öveztek, ma már egy órát is kevésnek érzek ahhoz, hogy egyáltalán normálisan nézzek ki.

A magassarkú viseléséről most inkább nem is beszélek, az egy külön cikket érdemelne. Amikor aztán mindezeken túllendülsz, felöltözöl, gyerekeket lepasszolod az oviban, bölcsiben és megindulsz újra a nagybetűs életbe, úgy érzed magad, mint amikor 8.-ból elballagtál és az első napodra indultál nagymenőként a középsuliba és amikor odaérsz, rájössz, hogy te eddig német faktos voltál és most tévedésből az angolba tettek.

A komoly meetingek és tárgyalások alatt elhangzott üzleti szakszavak hallatán neked csak a “Boci-boci tarka” ütemes dallama zakatol a fejedben és azon izgulsz, úristen nehogy megszólítsanak, mert képes leszel hangosan folytatni az édes kis mondókát.

Ilyenkor jön általában az újabb önmarcangolás és lelkiismeret-furdalás, miért nem tudtam én minden pillanatát kiélvezni a gyermekeimmel töltött időnek? Vajon a bölcsiben/oviban, az óvónéni tudja, hogy a kabátkán a felső gombot nem szabad begombolni, mert akkor kényelmetlen lesz? Vagy hogy Momóka (szeretett plüssünk) deleléskor a jobb oldalon szeret feküdni?

És végül is mit is keresek én itt, amikor az édes drága gyerekeim mellett lenne a helyem még vagy száz évig, de legalább a diploma osztójukig? És utoljára, a legnehezebb részről: bármennyire is szeretjük a munkánkat és vártuk, hogy visszatérjünk, el kell fogadnunk, hogy ez már soha nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Persze nem kell megijedni, pár hét alatt simán visszarázódunk a munka világába és a családi rutin is gyorsan kialakul, de mi már nem azok a nők vagyunk, akik csak magukért feleltek és szívük-lelkük minden töltetét bele tudták adni a munkájukba, hiszen édesanyák lettünk.

És tudjátok miért szuper ez?

Mert a szívünk és lelkünk az édesanyává válásunk során akkorára nőtt, hogy igaz már csak egy részét tudjuk annak a munkára fordítani, de az így is sokszorosa lett annak, amit azelőtt adni tudtunk. Szóval drága édesanyák, akik a munkába visszatérés előtt álltok! Tudjátok, hogy bár a visszatérés nem könnyű, bizton állítom, ezerszer jobbak vagytok most, mint azelőtt valaha!

Mezeiné Kovács Kitti
Tomorrow Reklámügynökség

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Sokan mondják, hogy szeptember az új január. A nyári lazulás után sokan motiváltabban érkeznek vissza az edzőtermekbe. Hogy a kezdeti lelkesedés pár hétnél tovább tartson, érdemes szakemberrel konzultálni és konrét célokat meghatározni.
Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Az ősz számos lehetőséget kínál, hogy a gyerekek számára izgalmassá és élvezetessé tegyük ezt az évszakot. Összegyűjtöttem néhány ötletet, amelyek segítenek felfedezni az ősz szépségeit és kihasználni az évszak sajátosságait a családi élmények során.
Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Vannak olyan végzetes mondatok, amit a szülők később megbánnak. Van pár ismétlődő dolog, amit ha gyakran mondunk gyerekeinknek, akkor azzal akár hosszú távon nehezítjük meg a gyerek és a magunk életét is.- Novák Ferenc pedagógiai viselkedéskutató​ írása.
Miért menjünk el szűrővizsgálatokra, ha nincsen semmi bajunk?

Miért menjünk el szűrővizsgálatokra, ha nincs semmi bajunk?

Azért, hogy ne is legyen! - Dr. Gyöngy Andrea belgyógyász, diabetológus írása

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére