Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament, amelyek értelmében 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el az uniós parlament.
A megállapodást még a másik uniós társjogalkotó intézménynek, a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia, ami várhatóan hamarosan megtörténik.
Így 2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Unióban:
- egyszer használatos tányérok,
- egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
- szívószálak,
- fülpiszkálók,
- léggömbök pálcikái, és
- oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.
Alternatív megoldások tucatjai elérhetőek már most is, a bambusz vagy fém szívószáltól a levelekből préselt egyszer használatos tányérokig, közös nevezőjük, hogy mind lebomlóak.
Az új szabályok a hulladékok újrahasznosításáról is rendelkeznek.
A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.
Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.
Bizonyos termékeket pedig - például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket - világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz.
A „szennyező fizet" elv
A jogszabály emellett többek között a dohánygyártók, halászfelszereléseket gyártók esetében megerősíti a „szennyező fizet" elvet: bevezeti ugyanis a gyártók kiterjesztett felelősségét.
A jövőben a dohánygyáraknak viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit. A csikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni. A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, amely szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása káros a környezetre.
Hasonló rendszer lép életbe a halászfelszerelések terén is, ahol ezentúl a gyártók (nem pedig a halászok) tartoznak felelősséggel a tengeren elvesztett halászhálók begyűjtésének költségeiért.
Halászháló műanyag maradéka egy tengeri madár költőhelyén
Eláraszt minket a műanyag
Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A jogszabálytervezet által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak, de halak, kagylók és rákfélék – szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van, élettani hatásaik egyelőre ismeretlen.
Mindezek mellett az anyagi megtakarítás sem elhanyagolható: a jogszabály 22 milliárd euróval csökkenti a környezetnek okozott kár összegét - ennyibe kerül 2030-ig a műanyag szemét Európában Frédérique Ries belga liberális jelentéstevő számításai szerint
Forrás: MTI, Index, Kép: Pixabay
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
