Elmesélek egy történetet, ami egy coaching programban lévő csoporttársamtól származik: “Új helyre költöztünk, ahol félig le volt húzva egy sötétítő lapfüggöny. Egy idő után oda szoktak a macskák, játszottak a sötétítő felhúzójával, de a függönnyel is - azon élesítették a körmeiket. Kezdtem ideges lenni, hogy tönkre teszik és panaszkodtam a szomszédasszonynak, mire ő: “Miért nem húzod fel a lapfüggönyt?”
Néha ennyire egyszerű és ennyire hatásos egy coaching folyamat. Néha tényleg elég egy kérdés vagy visszatükrözés.
Kinek lehet hasznos?
Coachként erre a kérdésre azt vágnám rá, hogy “mindenkinek”.
De természetesen a coaching akkor hasznos, ha arra használjuk, amire való: jelen elakadásaira találni megoldást jövőfókusszal és jövőre vonatkozó célkitűzéssel.
Nem tudunk vele múltbéli traumákat gyógyítani, sem transzgenerációs örökséget megszakítani. A coach támogatása lehet hosszantartó, de a coaching folyamat alapvetően egy rövid, néhány alkalmas vagy hetes folyamat.
A lényeg, hogy ne alakuljon ki függőségi viszony, hanem a coachee találja meg azt az öncoaching módszert, amellyel saját maga tudja tisztítani a gondolatait és olyan támogatási hálót alakít ki, amely megtartja, ha lent van.
Egy jó coach iránymutatásával az ügyfél megerősödik. A coach támogatásával kidolgozza a saját rendszerét, lépéseit egy-egy cél megvalósítására. Elhiszi magáról, hogy képes egyedül, önállóan is jó döntést hozni, mert egy folyamaton belül megapasztalja, hogy milyen érzés.
Mi a coaching?
Ahány iskola, képzés, szakember, annyi véleményt lehet olvasni ebben a témában. A coaching ráadásul önszabályozó szakma*, ami miatt a kívülállók és szkeptikusok gyakran hívják szektának, MLM rendszernek, piramisjátéknak. Megnyugtatok mindenkit, egyik sem.
Mint minden szakmában itt is akadnak “kóklerek”, akik nem tartják be a kompetencia határokat, de körültekintő kutatómunkával ki tudjuk választani a nekünk megfelelő szakembert.
A coaching mint szakma viszonylag újkeletű.
A módszertanként alkalmazott coachingból alakult ki például a coaching szemléletű vezető kifejezés, amely tulajdonképpen tautológia, hiszen minden vezető coaching szemlélettel kellene, hogy rendelkezzen, azaz
a) kíváncsi legyen a munkatársakra
b) kérdezzen mielőtt dönt vagy utasít
c) a munkatársak zsenizónájára és a csapat dinamikájára figyeljen - így alakítja ki a lehető leghatékonyabb teamet.
Illetve így alakultak ki különböző összetett szakmák, mint amilyen a nyelvi coach - aki már nemcsak oktatja a nyelvet, hanem “kihozza” a nyelvtanulóból a benne rejlő nyelvhasználót.
A coaching mind szakma, mind módszertan.
Önálló szakma - számos területen alkalmazható, például személyes fejlődés, üzleti és vezetői fejlődés, sport, egészségügy, párkapcsolatok, karrier stb. Számos képzési intézmény és szakmai szervezet kínál coach-képzéseket.
Módszertanként egy olyan strukturált megközelítés és folyamat, amelyet a coach alkalmaz az ügyféllel való munka során. A coaching módszertan a célkitűzések tisztázására, az akciótervek kidolgozására és a fejlődési folyamat támogatására összpontosít. A módszertan rugalmas, egyénre szabott.
A coaching folyamata magában foglalja az ügyféllel való együttműködést:
- az ügyfél céljainak meghatározását, azaz a CÉLKITŰZÉSt,
- a jelenlegi helyzet felmérését, a DIAGNÓZISt,
- a tervek kialakítását, amolyan AKCIÓTERVet
- a fejlődés követését és ELSZÁMOLTATÁSt, amely tulajdonképpen gyakran önmagában is elég motiváció egy coach alkalmazására, mert a nagy álmok, hosszú távú célok felé tartó úton sokszor elbizonytalanodunk, elveszítjük a lelkesedést, és kell valaki, aki az elménket segít kitisztítani, hogy ismét kristálytisztán lássuk azt a célt, amit kitűztünk pár héttel ezelőtt.
A coach segíti az ügyfelét abban, hogy saját erőforrásait és megoldásait felismerje és kihasználja.
A coaching nem foglal magában sem tanácsadást sem irányítást, hiszen pont az a lényege, hogy az ügyfél önállóan találja meg azt a célt, amelyet szeretne megvalósítani, azt a megoldást, amelyet tud alkalmazni, mert akkor lesz motivált az elérésére.
Fischer Móni, coach
https://www.facebook.com/MonikaFischerCoach
*
Mi a törvényi, szabályozási háttere?
“A coachingot az Európai Unió önszabályozó szakmaként ismeri el 2011 óta, a szakma elismert szervezeti által megalkotott charta mentén. E szabályozás értelmében szigorú kritériumokat alkotnak a szakmai szervezetek a kompetenciák, a képzés és folyamatos továbbképzés, valamint az etikai irányelvek területén. A charta kidolgozását a két legnagyobb nemzetközi szervezet, az EMCC és az ICF végezte. Magyarországon a coaching egyetemi szinten oktatott szakma, mára a legtöbb hazai egyetem indít coachképzéseket.” (Szabó Imola Éva, EMCC Magyarország elnöke)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
