Milyen hosszú legyen a vakáció?

Ugyan konkrét döntés még nem született róla, Palkovics László oktatásért felelős államtitkár nemrég bejelentette: lehet, hogy már 2018-tól rövidebb lesz az iskolai nyári szünet. Hogy pontosan mennyivel, arról még tart a vita, de a mostani 2 és fél hónapos vakáció akár egy hónapra is rövidülhet, és ezt azzal kompenzálná az oktatáspolitika, hogy valamivel hosszabb évközi – őszi, téli, húsvéti – szünetet adna a diákoknak. Hogy milyen hosszú az ideális vakáció, arról sokféle elképzelés létezik, mert egyrészt az is igaz, hogy a 11 hetes magyar vakáció sok dolgozó szülőnek okoz problémát a gyermekek nyári elhelyezése miatt, másrészt bizonyosan van egy minimális idő, amely a diákok regenerálódását szolgálja. Hogy érzékeljük, mennyire nem egyértelmű a kérdés, elég az uniós országok gyakorlatát megnézni: a hosszútól a rövidig mindenféle gyakorlat létezik.

A nyári szünet hosszának érdekes eredete van. Bár ma már pedagógiai és szociológiai szempontok is szerepet játszanak a tanév hosszának meghatározásában, a két-három hónapos vakációra eredetileg nem a gyermekek érdekében volt szükség: szükség volt ugyanis a diákok munkájára a nyári mezőgazdasági feladatok idején. A nyári szünet hosszával Magyarország abszolút a középmezőnyben van. A 11 hetes vakációnál ugyanis egy-három héttel is hosszabb szünetet kapnak a mediterrán – spanyol, olasz és görög – , valamint a balti – észt, lett és litván – iskolák tanulói. De még ezt is meghaladja a bolgár nyári szünet hossza, mert az 15 hét, vagyis három és fél hónapnál is hosszabb. Eközben velünk azonos hosszúságban határozták meg a vakációt a horvátok, a románok és a finnek. A cseh, osztrák, belga és ír iskolások vakációja pedig kerek két hónap.

A legrövidebb nyári szünidő a brit, a német, a dán, a holland és a francia diákoknak jár: mindössze 6-7 hét. Ráadásul egyes országok nem minden tartományban adják ki egyforma időpontban a szünetet, hogy ne „egyszerre” menjen szabadságra az egész ország. Éppen ezért, miközben Hamburgban már augusztus elején padba ülnek a gyermekek, Bajorországban nem sokkal korábban ér véget a tanítás, és szeptember közepén még szabadok a diákok. De Romániában vagy Bulgáriában is úgy alakították ki a vakáció rendjét, hogy az ősz beköszönte még nem jelent egyet az iskolakezdéssel. Érdemes a nem EU-tag Svájcot is idevennünk, csak a példa kedvéért: az alpesi országban mindössze 5 hétig vakációzhatnak a fiatalok.

Persze bármelyik európai országot nézzük, a nyári mellett biztosan találunk még karácsony környékére időzített téli szünetet, húsvét idejére tervezett tavaszi szünetet. Nem minden országban, de egyre általánosabb a november eleji őszi szünet, és februárban egy rövid síszünet is. Ebből a szempontból a görög és ciprusi diákok jártak a legrosszabbul: ott az amúgy hosszú nyári vakációt követően mindössze egy kéthetes téli, és egy hasonló hosszúságú tavaszi szünetet kapnak a fiatalok. Eközben Németországban az összes tartomány négy évközi pihenőt ad. A franciák pedig, szintén a kurta nyári vakációért cserébe, a tanévben minden hatodik tanulmányi hét után két hét iskolaszünetet adnak a tanulóknak.

Nálunk az a helyzet, hogy a nyári szünet viszonylag hosszú, ennek ellenére három évközi szünetet is kapnak a magyar gyerekek, ha ősszel és tavasszal ezek hossza nem is éri el a két hetet. Csakhogy a 11, néha 12 hetes nyári vakáció nem feltétlenül jó a családoknak. Évente 1,1-1,2 millió gyermek két és fél hónapos felügyeletét kell megoldaniuk a szülőknek. Eközben a magyar munkavállalók fizetett szabadsága egész évben három hét, amely a korral és a gyermekek számával nő, azonban iskolás korú gyermekek esetén is ritkán haladja meg a négy hetet. És ezt egész évre kell elosztani. De még ha az egészet nyáron is veszik ki a szülők, az még akkor sem fedezheti a teljes vakáció időtartamát.

Ráadásul teljesen a gyermekek alkatától függ, hogy milyen hosszú szünet jó nekik. Az igazán jó képességű, és az esetleg tanulási gondokkal küzdő, vagy éppen hátrányos helyzetű gyermekek között a különbségeket a hosszabb szünet több kutatás szerint is felnagyítja, erősíti. Egy átlagos jó tanuló a vakáció során nagyjából egy hónapnyi tananyagot „felejt”, míg a visszaesés a gyengébb tanulóknál akár két-három hónapos is lehet. Arra viszont, hogy a nyári szünet hossza és a gyermekek teljesítménye között milyen összefüggés van, kevés a megbízható adat. Az OECD mérései alapján a rövid, 6 hetes vakációt adó Liechtensteinben tanuló diákok a legjobbak matematikából, de a magyarhoz hasonlóan 11 hetes szünetre vonuló finn diákok teljesítenek legjobban a szövegértési feladatok terén.

Forrás: csalad.hu